Az öregségi nyugdíj az a nyugellátás, amelyet a korhatár betöltése után, megfelelő szolgálati idő birtokában állapítanak meg. A korhatár nem mindenkinél ugyanaz: a jogszabály születési évjáratonként emelte fokozatosan 62 évről 65 évre.
Korhatár táblázat évjáratonként
Az alábbi táblázat megmutatja, melyik évben született olvasónk hány évesen éri el a nyugdíjkorhatárt. Az 1957-ben és utána születetteknél az érték már nem változik tovább.
| Születési év | Öregségi nyugdíjkorhatár |
|---|---|
| 1952 | 62 év 183 nap |
| 1953 | 63 év |
| 1954 | 63 év 183 nap |
| 1955 | 64 év |
| 1956 | 64 év 183 nap |
| 1957 és utána | 65 év |
Mennyi szolgálati idő kell hozzá?
A korhatár betöltése önmagában kevés. Teljes összegű öregségi nyugdíjhoz a jogszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges. Aki ennél kevesebbet, de legalább 15 évet szerzett, résznyugdíjra lehet jogosult, arányosan kisebb összeggel. A szolgálati időbe a munkaviszony mellett több más időszak is beszámíthat, például a gyermekgondozás vagy a sorkatonai szolgálat ideje.
Két fontos kivétel van a fenti táblázat alól. A nők kedvezményes öregségi nyugdíja, közismert nevén a Nők40, 40 év jogosultsági idő megszerzése esetén korhatár előtt is igénybe vehető. Emellett bizonyos foglalkozásoknál külön szabályok élnek, ezekről a Magyar Államkincstár ad felvilágosítást.
Az igénylést a korhatár betöltése előtt is elindíthatja, a Kincstár tájékoztatása alapján legkorábban a jogosultság kezdetét megelőző hónapokban. Az ügyintézéshez érdemes előre összegyűjteni a munkaviszonyt igazoló iratokat, mert hiányos adatoknál az eljárás elhúzódhat.
Ha bizonytalan a saját dátumában, használja a kalkulátorunkat, majd az eredményt egyeztesse a Kincstárral. A számítás tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a hivatalos megállapítást; a fenti táblázat a 2026. szeptember 9-i jogszabályi állapotot mutatja.