Az öröklés Magyarországon két úton történhet: végintézkedés alapján, vagy ha nincs érvényes végintézkedés, a törvény szabályai szerint. A hagyaték a halál pillanatában száll át az örökösre, de ahhoz, hogy a tulajdonjogot be lehessen jegyeztetni, hagyatéki eljárás kell. Az alábbi összefoglaló általános tájékoztatás, nem helyettesíti a közjegyző vagy az ügyvéd tanácsát.
Végintézkedés vagy törvényes öröklés
Végintézkedés a végrendelet, az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás. A végrendeletnek három formája ismert: a közjegyző előtt tett közvégrendelet, az írásbeli magánvégrendelet, valamint a szóbeli végrendelet, amely csak rendkívüli helyzetben, például életveszélyben érvényes. Az írásbeli magánvégrendelet akkor állja meg a helyét, ha az örökhagyó a teljes szöveget saját kezűleg írta és aláírta, vagy ha mástól származó szöveget két tanú együttes jelenlétében írt alá. A leggyakoribb hiba a tanúk hiánya és a keltezés elmaradása, ezért a közvégrendelet a legbiztonságosabb megoldás.
Ki mennyit örököl a törvény szerint?
| Ki éli túl az örökhagyót | Hogyan oszlik meg a hagyaték |
|---|---|
| Gyermek és házastárs | A gyermekek fejenként egyenlő arányban örökölnek. A házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti a közösen lakott lakáson és annak berendezésén, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész jut neki tulajdonként. |
| Csak gyermek, házastárs nincs | A gyermekek fejenként egyenlő arányban. Az örökhagyót megelőzően elhunyt gyermek helyére annak leszármazói lépnek. |
| Csak házastárs, leszármazó nincs | A közösen lakott lakás és berendezése a házastársé, a hagyaték többi része fele-fele arányban oszlik meg a házastárs és az örökhagyó szülei között. |
| Sem leszármazó, sem házastárs | Előbb a szülők, utánuk a testvérek és leszármazóik, majd a nagyszülők és az ő leszármazóik, végül a távolabbi felmenők örökölnek. |
| Nincs örökös | A hagyaték az államra száll, amely nem utasíthatja vissza. |
Két pontot érdemes külön kiemelni. Az élettárs a magyar jog szerint nem törvényes örökös: ha az együtt élő pár nem házasodott össze és nincs végrendelet, a túlélő élettárs a hagyatékból nem részesül, még akkor sem, ha évtizedeket éltek együtt. A közös lakás akkor sem lesz automatikusan az övé, ha ő fizette a rezsit. Erre az esetre végrendelet, öröklési szerződés vagy tartási szerződés ad megoldást. A másik gyakori félreértés a haszonélvezet: a haszonélvező használhatja és hasznosíthatja a lakást, de nem tulajdonos, eladni önmagában nem tudja.
A kötelesrész
- Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az adott személy törvényes örökös lenne, de a végrendelet kihagyta vagy a törvényes részénél kevesebbet juttatott neki.
- A kötelesrész mértéke annak a harmada, ami az érintettnek törvényes örökösként járna.
- A kötelesrész alapjába a hagyaték tiszta értéke mellett beleszámítanak az örökhagyó által életében adott ajándékok is, jellemzően a halált megelőző tíz éven belüliek.
- A kötelesrészt főszabály szerint pénzben kell kiadni; ingatlanban vagy más vagyontárgyban csak kivételesen, például ha ebben állapodnak meg.
- Kitagadni valakit csak végrendeletben, az ok pontos megjelölésével, és csak a törvényben felsorolt súlyos okok esetén lehet. A puszta harag vagy a megromlott viszony nem elég.
- A kötelesrész nem jár automatikusan: a jogosultnak igényelnie kell, és az igény elévül.
A hagyatéki eljárás lépésről lépésre
- A halálesetet az anyakönyvvezető jelzi, ezután az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzője elkészíti a hagyatéki leltárt. Ehhez kérik be a hozzátartozótól az ingatlan-, a bankszámla- és a járműadatokat.
- A leltár az illetékes közjegyzőhöz kerül, aki hagyatéki tárgyalásra idézi az örökösöket. A tárgyaláson meghatalmazott is eljárhat.
- A tárgyaláson lehet nyilatkozni az öröklés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és lehet osztályos egyezséget kötni, vagyis a testvérek megállapodhatnak abban, ki melyik vagyontárgyat kapja.
- Ha a hagyatékban több adósság van, mint vagyon, az örökség visszautasítható. Az örökös egyébként is csak a hagyaték erejéig felel a tartozásokért.
- A közjegyző hagyatékátadó végzést hoz. Ennek jogerőre emelkedése után jegyzik be a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba, és ez alapján fizetik ki a bankok a számlaegyenleget.
- Az eljárásnak díja van, amely a hagyaték értékéhez igazodik; a közjegyzői díjszabás nyilvános.
Jó tudni
Az egyenes ági rokonok, tehát a gyermek, az unoka, a szülő és a nagyszülő, valamint a házastárs öröklése illetékmentes. Testvér vagy távolabbi rokon öröklése után öröklési illetéket kell fizetni, lakástulajdon esetében kedvezményesebb kulccsal. Az illetéket a hagyatékátadó végzés alapján a NAV állapítja meg, tehát külön bevallást ezért nem kell benyújtania.
Az öröklési szabályokat évente átnézzük, és ha a jogszabály változik, ezt az összefoglalót is javítjuk.
Ellenőrizve: 2026. június 18.