Az öregségi nyugdíj mellett szabad dolgozni, és ez a nyugdíj összegét nem csökkenti. A szabályok viszont attól függenek, hogy hol és milyen jogviszonyban vállal munkát. A legfontosabb választóvonal a versenyszféra és a közszféra között húzódik. Az alábbi összefoglaló általános tájékoztatás; a saját helyzetéről a munkáltatója és a Magyar Államkincstár tud pontos felvilágosítást adni.
A versenyszférában nincs keresetkorlát
Aki saját jogú öregségi nyugdíjas, vagyis a nyugdíját már megállapították és folyósítják, az a versenyszférában annyit dolgozhat és annyit kereshet, amennyit szeretne. Nincs órakorlát és nincs éves keresethatár. A nyugdíjat ugyanúgy megkapja, mint korábban. Ez a szabály a Nők40 keretében megállapított kedvezményes öregségi nyugdíjra is vonatkozik, mert az is öregségi nyugdíjnak minősül.
A közszférában szünetel a nyugdíj
Ha a nyugdíjas költségvetési szervnél, állami vagy önkormányzati fenntartású munkáltatónál létesít munkaviszonyt vagy közszolgálati jogviszonyt, a jogviszony időtartamára a nyugdíj folyósítása szünetel. A jogosultság nem szűnik meg, csak a kifizetés áll le, és a jogviszony megszűnése után kérelemre újraindul. Ezért érdemes még a szerződés aláírása előtt tisztázni, hogy a munkahely a közszférába tartozik-e.
- A jogszabály nevesít kivételeket, ahol a nyugdíj a közszférában sem szünetel. Ilyen körbe tartoztak például egyes egészségügyi és köznevelési munkakörök. A kivételek listája időről időre változik, ezért mindig ellenőrizze a munkáltatónál vagy a Kincstárnál.
- A jogviszony létesítését be kell jelenteni a nyugdíjfolyósítónak. A bejelentés a nyugdíjas kötelezettsége, nem elég, ha a munkáltató tud róla.
- Ha a bejelentés elmarad és közben tovább érkezik a nyugdíj, a jogalap nélkül felvett összeget vissza kell fizetni. Ez a leggyakoribb hiba ebben a témában.
- A jogviszony megszűnése után a folyósítás nem indul el magától: kérelmet kell benyújtani, célszerű a megszűnést igazoló irattal együtt.
Mennyi marad a kézhez kapott bérből?
| Hol dolgozik | Mi történik a nyugdíjjal | Milyen közteher terheli a jövedelmet |
|---|---|---|
| Versenyszféra, munkaviszony | A folyósítás változatlanul folytatódik, keresetkorlát nincs. | A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban nem minősül biztosítottnak, ezért a bérét jellemzően csak a személyi jövedelemadó terheli. Ettől a nettó bére magasabb, mint egy nem nyugdíjas kollégáé ugyanolyan bruttó mellett. |
| Közszféra, munkaviszony vagy közszolgálati jogviszony | A jogviszony idejére a nyugdíj folyósítása szünetel, a jogosultság megmarad. | A jogviszonyra irányadó szokásos közterhek. |
| Megbízási jogviszony, egyéni vagy társas vállalkozás | A folyósítás folytatódik. | Itt a szabályok eltérnek a munkaviszonytól, és jellemzően nyugdíjjárulék fizetése is felmerül. Ez alapozhatja meg a későbbi nyugdíjnövelést. |
Nyugdíjnövelés és a korhatár előtti ellátás
Aki a nyugdíj folyósítása mellett nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet szerez, és ebből legalább 365 nap összegyűlik, kérheti a nyugdíja növelését: az ellátást a járulékalap havi átlagos összegének fél százalékával emelik meg. Munkaviszonyban álló nyugdíjasnál ez a lehetőség jellemzően nem áll fenn, mert ott nyugdíjjárulék-fizetés sincs. Külön szabály vonatkozik arra, aki nem öregségi nyugdíjat, hanem korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot kap: ebben az esetben éves keresetkorlát él, és ha a jövedelem meghaladja a törvényben meghatározott értékhatárt, az ellátás az év hátralévő részére szünetel.
Jó tudni
A nyugdíj melletti munkavállalás miatt nem kell lemondania az ellátásról, és a már megállapított nyugdíj összege sem csökken. A két dolog, amit érdemes minden esetben elintéznie: kérdezze meg a munkáltatót, hogy a munkahely a közszférába tartozik-e, és jelentse be a jogviszonyt a nyugdíjfolyósítónak.
A közszférára vonatkozó kivételek listája változhat, ezért ezt az útmutatót rendszeresen átnézzük.
Ellenőrizve: 2026. augusztus 12.