Kevés olyan magyar tárgy van, amelyet a világ minden pontján felismernek. A bűvös kocka ezek közé tartozik: hat oldal, húsz mozgó elem és hat rögzített középső lap, valamint egy szabály, amelyet két mondatban el lehet mondani.
A kocka 1974-ben született meg Budapesten. Rubik Ernő építész és formatervező tanár eredetileg nem játékot akart gyártani, hanem a térbeli gondolkodás szemléltetésére keresett eszközt a hallgatóinak.
A bűvös kockától a Rubik-kockáig
Az első darabok fából készültek, gumigyűrűkkel és kézzel ragasztott színes lapokkal. A szerkezet lényege az volt, hogy az elemek egymást tartják: a kocka forgatás közben sem esik szét, és nincs benne egyetlen látható csavar sem.
| Mérföldkő | Év |
|---|---|
| Az első, fából készült prototípus | 1974 |
| Bűvös kocka néven a magyar boltokban | 1977 |
| Nemzetközi forgalmazás indul | 1980 |
| Az első kirakóverseny Budapesten | 1982 |
| Bizonyítás: húsz lépés mindig elég | 2010 |
A számok is látványosak. A kocka nagyjából 43 trillió, azaz 43 milliárdszor milliárd különböző állást vehet fel, mégis bármelyikből ki lehet rakni legfeljebb húsz forgatással. Ezt a húszas határt matematikusok számítógépes bizonyítással igazolták.
A jó fejtörő nem attól jó, hogy nehéz, hanem attól, hogy két mondatban el lehet mondani a szabályát.
Miért működik ma is?
A nyolcvanas években a kocka minden magyar háztartásba eljutott, sokan mégis feladták az első hetek után. Azóta a kirakás módszere közismertté vált: néhány lépéssorozat megtanulásával bárki végig tudja vinni, kortól függetlenül.
A kockát ma gyakran ajánlják figyelemfejlesztő eszközként is. Nem csodaszer, de kétségtelen, hogy néhány perc forgatás ugyanúgy leköti a gondolatokat, mint egy keresztrejtvény, és közben a kéz is dolgozik.
Ha van otthon egy régi, megsárgult matricás darab, érdemes elővenni. Az unokáknak külön öröm, ha megtudják: a játék, amelyet az iskolában versenyszerűen raknak ki, egy budapesti műhelyben kezdte a pályafutását.