A Központi Statisztikai Hivatal az általános fogyasztói árindex mellett külön mutatót is közöl a nyugdíjasok fogyasztói kosarára. A kettő azért tér el, mert a nyugdíjas háztartások máshogy költenek: kevesebbet üzemanyagra és tartós cikkekre, viszont többet élelmiszerre, lakásfenntartásra és gyógyszerre. Az alábbi magyarázat a 2026. szeptember 9-i állapotot tükrözi.
Ez a szerkezet a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor az élelmiszer vagy az energia drágul gyorsabban, a nyugdíjasokat érintő áremelkedés meghaladhatja az átlagot. Fordított helyzetben, például az üzemanyagárak ugrásakor, az átlagos infláció lehet a magasabb. A KSH havonta teszi közzé mindkét adatsort, a nyugdíjas kosárra vonatkozó értéket a részletes táblázatokban lehet megtalálni.
A mutatónak konkrét pénzügyi jelentősége is van. A januári nyugdíjemelés alapja a következő évre tervezett általános fogyasztói árindex, nem a nyugdíjas kosár indexe. Ha tehát a nyugdíjasokat érintő drágulás tartósan magasabb, a vásárlóerő akkor is csökkenhet, amikor az emelés papíron fedezi az átlagos inflációt.
Háztartási szinten a védekezés a tudatos vásárlás: az akciós körlevelek összehasonlítása, a saját márkás termékek kipróbálása és a nagyobb kiszerelés egységárának ellenőrzése. Aki vezeti a havi kiadásait, hamarabb észreveszi, melyik tétel nőtt meg. Cikkünk tájékoztató jellegű elemzés a nyilvánosan elérhető statisztikai módszertan alapján.